A 2000. augusztus 29-én, három cég összevonásával létrejött Állami Autópálya Kezelő Zrt. feladata a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy háromnegyedének üzemeltetése és fenntartása, illetve a díjköteles szakaszokon az úthasználati jogosultság ellenőrzése. A jelenlegi hálózat és a tervezett új szakaszok folyamatos és hosszú távra tervezhető feladatokat jelentenek a ma már több mint ezer főt foglalkoztató Társaságnak. 

Az ÁAK Zrt. megalakulása után megfogalmazott legfőbb célkitűzései:

  - a gyorsforgalmi úthálózat OKKSZ szerinti legmagasabb (A) színvonalú üzemeltetése;
  - a felújítási munkák koordinálásával egységesen magas pályaminőség megteremtése;
  - egységes díjrendszer bevezetése;
  - a pihenőhelyek szolgáltatási színvonalának emelése;
  - korszerű és azonos felszereltségű mérnökségek létrehozása;
  - azonos munkakörülmények és bérfeltételek biztosítása.

A felsoroltak 2004 végére gyakorlatilag megvalósultak.

Fontosabb események az ÁAK történetében

Az első öt évben a Társaság gazdálkodásának alapját a matricaértékesítésből származó díjbevétel jelentette, azonban ezzel 2006-tól a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) (jogelődje: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, UKIG) rendelkezik. Ennek a finanszírozási struktúrának egyik legfontosabb eleme egy O&M (Operating & Maintenance – Kezelés és Fenntartás) szerződés, melyet az úgynevezett nem-programutak kezelési feladatainak ellátása tárgyában kötött meg Társaságunkkal a KKK. A megállapodás alapján az ÁAK egy meghatározott pénzösszeget, úgynevezett rendelkezésre állási díjat kap, amennyiben a kezelésében lévő gyorsforgalmi utak az autósok és a fuvarozók számára a megfelelő minőségben és a szerződésben előzetesen rögzített feltételek szerint rendelkezésre állnak. A rendelkezésre állási díjat az állam nevében az KKK folyósítja, és ennek fejében tulajdonképpen egy szolgáltatást vásárol, amelynek ellenértékét a szolgáltatás színvonalának függvényében fizeti meg. Amennyiben ez a színvonal nem felel meg a szerződésben megfogalmazott feltételeknek, úgy csökkentett díjfizetésre kerül sor. Ezzel a rendszerrel elérhető, hogy a gyorsforgalmi úthálózat megfelelő minőségben és költséghatékony módon üzemeljen.

2007. április 1-jétől a teherjárművek számára díjkötelessé váltak az autóutak és a főutak egyes szakaszai is. A főutakra történő kiterjesztés 2007-ben csak a D4, 2008-tól már a D2, D3 díjkategóriás járműveket is érintette (az autóbuszok kivételével).

2008-ban a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza jelentős mértékben, közel 70 km-el növekedett. Ekkor adták át az M0-ás autóút keleti szektorát és az északi szektor egy részét (a Megyeri híddal együtt), az M6-os autópálya M0 és Érdi tető közötti részét, valamint az M7-es és M70-es autópályák hiányzó szakaszait.

2009. január 1-től a közúti közlekedésről szóló törvény 2007. év végi módosítása alapján – a vonatkozó minisztériumi rendeletmódosításnak megfelelően a fizetős autópálya-szakaszokon végzett mobil csoportos ellenőrzések az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatkörébe kerültek.

A Társaság tulajdonosi jogait 2010 májusa óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

Az ÁAK Zrt. tevékenységének eredményeképpen a kezelt hálózaton nincs 10 évesnél öregebb burkolat, megújultak a műtárgyak, védőkerítés épült a pályák köré, lecserélődött a géppark és az új mérnökségi telepek mellett a régiek rekonstrukciója is befejeződött. A közlekedés biztonságát növelő korszerű elektronikai rendszerek bevezetése folyamatosan zajlik (Connect program). Az utazók színvonalas kiszolgálását segítik az átépített, korszerűsített és esztétikus pihenőhelyek, valamint a helyben igénybe vehető, folyamatosan fejlesztés alatt álló szolgáltatások.

A kezelt úthálózatról a HÁLÓZAT menüpont alatt találhatók bővebb információk.

A Társaság Integrált Irányítási Rendszer Kézikönyve ezen a linken>> érhető el.

A Társaság Alapérték Kódexe ezen a linken>> érhető el.